Lakáskiadás - Nagyszombat utca

Beszéljünk először is a házzal szemben lévő római amfiteátrumról, melyet ünnepi alkalmakkor iskolai rendezvények, tűzijáték megtartására használnak. Egy építési felirat szerint a gyakorlóteret 145 táján, Antoninus Pius császár uralkodása alatt építették át kőamfiteátrummá. Az építési munkát a Legio II. Audiutrix műszaki alakulata végezte. A lelátó külső falainak a hossztengelye 131,8 méter, a kereszttengelye 108,4 méter. Az aréna mérete 89,6 x 66,1 méter (nagyobb, mint a római Colosseumé). Hatalmas méretét az indokolhatta, hogy katonai gyakorlatozásra is felhasználták. Ezt a feltevést az is bizonyítja, hogy a kerítőfal, az aréna és az alépítmény sarkantyúfalait pontosan megszerkesztették.

Formája elliptikus, és egy természetes mélyedés helyén alakították ki. Az ásatások szerint ezt a mélyedést az Aquincumban állomásozó légió már az 1. századtól használta katonai gyakorlótérnek.

A többi dunavidéki amfiteátrumhoz hasonlóan ez is földamfiteátrum volt. A nézőteret földtömegre építették, mindössze huszonnégy U alakú falrész és a pódiumfal épült kőből.

Az amfiteátrum 10-13 ezer néző befogadására volt alkalmas, és a nézőteret boltozott lépcsősoron lehetett megközelíteni. A sarkantyúfalak és a boltozott lépcsőrendszerek maradványain túl megmaradt az arénát övező, eredetileg 4 méter magas belső fal is, ami a nézőket védte a vadállatoktól. Ebben a kőfalban 5 cella van, amiben az állatokat őrizhették. Az északi kapunál lévő fülke a porta Libitinae nevet viseli, a keleti oldalon lévő lehetett Nemesis szentélye, aki az amfiteátrumi játékok védőistennője volt. Innen feliratos oltárkövek kerültek elő.

A késő római korban erődítménynek használták. A longobárdok 6. századi jelenlétére utal, hogy a déli kapuban elfalazva ezüstkincset találtak. Az építményt azonban nemcsak a longobárdok, herulok, avarok, hanem a honfoglaló magyarok is használták; egyes vélemények szerint Kurszán várával azonosítható. A középkorban az amfiteátrum földdel töltődött fel, az újkorban vesztőhelynek használták, majd házakat építettek rá. Az épületet ekkor Királydombnak nevezték, és a külsejéből többen sejtették eredeti funkcióját.

A próbaásatásokat 1932-ben indították el, majd miután lebontották a jellegzetes óbudai házakat 1938-1941 között tárták fel. A műemléki helyreállítás az 1940-es évek elején, a helyszínen talált építőanyag segítségével valósult meg.

Az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia-templom története

A közelben áll a kerület legszebb temploma és hitéleti központja.

Szent István király templomalapító rendelkezése óta (1015) több templom is állt ezen a helyen, vagy közvetlen környékén. Ezek sajnálatos módon áldozatául estek a magyar történelem viharainak. 300 éve, a török kiűzése után, a szentistváni gondolat jegyében hívták be Óbudára a németajkú telepeseket, hogy segítsék újjáépíteni az országnak ezt a részét. Ők hozták hitüket, hozták szentjeiket és bár nyelvüket a legutóbbi időkig megőrizték, szívükben magyarok lettek. Barwick Keresztély Ignác, óbudai plébános és Genszky Simon óbudai bíró 1735-ben szorgalmazta, hogy az óbudai és békásmegyeri tized-bevételeket új templom építésére fordítsák. A terv pártfogókra talált, s a tized-bevételek elnyerésén és a plébánia négy szőlőjének jövedelmén kívül gr. Bercsényi Zsuzsanna is jelentős összeggel támogatta az építkezés megkezdését. Óbuda mezőváros is a templomépítés mellé állt, s a lakosság adakozásából is gyűltek adományok. Végre 1744. június 8-án megkezdték az új templom alapjainak kiásását, s június 28-án történt az alapkőletétel.Az építést Paur János György építőmester vezette a Zichyek és az óbudai elöljáróság által jóváhagyott saját terve szerint. Munkatársai Pfister András kőművesmester, Weingartner Lipót ácsmester, Linburg János György bádogosmester és Mayer János Mihály pesti kőfaragómester voltak. A három-boltszakaszos hajóhoz egy-boltszakaszos, belül íves, kívül a nyolcszög három oldalával záruló szentély csatlakozásával épült templom - Genszky Simon bíró számadásai szerint - 1749-ben készült el.

A főoltáron a Szentháromság szimbóluma jelzi, hogy az egész templom feladata, hogy Isten dicsőségét szolgálja. A tiroli faragású kompozíció 1898-ban került erre a helyre. Középen egy szoborfülkében a tanító Krisztus szobra áll, kezében a könyv, rajta a kezdet és vég betűi, az alfa és az omega. E szobor 1884-ben került ide. Ezelőtt egy oltárképen Szt. Péter és Pál ábrázolása díszítette az oltárt. Körülbelül a Krisztus-szoborral egyidőben kerültek ide Szt. Péter és Pál szobrai a nélkülözhetetlen jelképekkel: a két kulccsal és a karddal. A márvány főoltár fiatalabb, mint maga a templom és sok belső ékessége csak 1774-ben készült el. Nemes, egyszerű vonalaival a hit megingathatatlan igazságait akarja kifejezni és oltárszekrényével helyet adni a legszentebbnek, az Oltáriszentségben jelenlévő Jézusnak. A szentély közepén lévő un. szembemiséző oltár igazában a szentély régi előkészületi asztala volt, amelyet a liturgikus reformnak megfelelően oltárrá alakítottak át. Azért nem került ide, a szentély közepébe kő, vagy márvány oltár, mert így a szentély különböző liturgikus funkcióknak megfelelően átrendezhető. A főoltár baloldalán a keresztelő kút található. Márvány-medencéje az oltárral egyidős, fedelén Jézus keresztelkedésének jelenete.

A szentély előtt megcsodálhatjuk balról a szószéket. Rokokóba hajló barokk stílusban az ország legszebb szószékei közé tartozik. Fenn harsonázó angyal hirdeti az Úr üzenetét, a hangvetőn a Szentlélek-galamb jelzi, hogy innen a Szentlélek sugallta igéknek kell elhangozniuk. A hátsó ajtón a jó Pásztor szelíd alakját látjuk. A szószék három oldalán a hitet - imádkozó nőalak, a reményt - egy gyermekét tartó édesanya, a szeretetet pedig - egy olajágat hozó galamb ábrázolja. Alul aranyos reliefen a bűnbánó Magdolna alakját csak közelebbről lehet jobban megszemlélni: jelképei a feszület, az alabástrom edény, amelyből Jézus lábaira öntötte az olajat még keresztrefeszítése előtt, a vezeklő-ostor, lába alatt pedig a legyőzött érzékiség, Ámor szobra. A szószék faragványai Bebó Károlynak, a Zichy-család művészének alkotásai.

A szószékkel ellentétes oldalon szintén egy egyedülálló remekművet látunk: Borromei Szt. Károly képét, mely Vogl Gergely alkotása, kerete pedig Bebo Károly remekműve. Szt. Károly Milánó érseke, a XVI. sz. második felének kiváló egyházférfija volt, aki a trentói zsinat egyházmegújító reformjait végrehajtotta. Itt azonban azt az érseket ábrázolja a kép, aki a nagy milánói pestisjárvány idején a város betegeiről gondoskodott, saját pénzéből élelmezte, gyógyította őket, és ahol az emberi erő már kevésnek bizonyult, vezeklő körmenettel esdette ki Istentől, hogy megszűnjön a pusztító járvány. A képen az a bizonyos kötél a püspök nyakában a vezeklést, a jobb felső sarokban látható angyal, aki hüvelyébe dugja kardját, a járvány megszűnését jelképezi. Ez az angyal utal Rómára, arra a hasonló eseményre, amikor Nagy Szt. Gergely idejében ugyanilyen vezeklő körmenet végén az Angyalvár tetején megjelent Szt. Mihály jelezve, hogy befejeződött a járvány. Itt Óbudán is volt pestis járvány 1691-ben, 1709-ben, majd 1739-ben. A kép keretén lévő három angyal a halálra emlékeztet: fenn mitologikus alak, Saturnus a homokórával az időt, a baloldali angyal a mérleggel a számadást szimbolizálja. A csengettyűs és kalapácsos angyal a hívó jelet adja. A felirat: „Non turbetur cor vestrum” bátorít, „ne nyugtalankodjék szívetek”, vagyis a keresztény, tisztaszívű embernek nem kell rettegnie a haláltól. Míg a festmény Bebó Károly védőszentjének állít emléket, a kép alatti relief feleségének védőszentjét, Avilai Szt. Terézt ábrázolja. Jobbra haladva a Szt. Kereszt oltár, „Altare privilegiatum”, vagyis „kiváltságos oltár” volt a halottakért bemutatott szentmisékre. Az oromzati kis festmény erre emlékeztetve a haldokló Szt. Józsefet ábrázolja, akit halálos ágyán - a hagyomány szerint - maga Jézus és Szűz Mária vett körül. A feszület és a két szobor: Szűz Mária és Szt. János apostol, tiroli műhely alkotásai.

Jobbra tovább haladva templomunk második főoltára, a Kiscelli oltár látható. A templom építése idején itt egy oldalkapu volt. 1785-ben befalazták az oldalkaput és ide állították azt az oltárt, amely a Kiscelli hegyen lévő trinitárius kolostor templomának főoltára volt és a mariazelli kegyszobor másolatát őrizte. - Hogyan került ide ez az oltár? II. József császár felvilágosultnak vélt gondolkodásában számos szerzetesrendet betiltott, elárvereztette ennek a templomnak a berendezését is. Kühteiber Antal molnármester vásárolta meg az oltárt és ide hozatta Batthyány József esztergomi érsek engedélyével. Az oltár angyalait Bebo Károly készítette, akkor még a Kiscelli templom számára, hiszen az a templom is a gróf Zichy család pártfogása alatt állt.

Hátrább haladva Szt. Julianna oltárát látjuk. A németajkú letelepedők számára kedves lehetett Lüttichi Julianna, belga származású szerzetesnő, az Oltáriszentség nagy tisztelője, akinek látomásai elősegítették az Oltáriszentség ünnepének elterjedését. Fenn a kis képben Szt. Benedeket látjuk, amint szétpattan kezében a mérgezett italt tartalmazó serleg. Meg akarták ugyanis mérgezni azok a remeték, akik ellenezték Benedek szigorúbb reguláit. Jobb és baloldalon két főangyalt látunk: a Sátánt legyőző Szent Mihályt és az őrzőangyalok vezérét, Szent Rafaelt. A kórusfeljáróval szembeni fülkében látható pieta csak 1949-ben került ide a Vincés nővérek rendjének feloszlatása után. A szobrot a párizsi Raffl műhelyben készítették 1904-ben.

Induljunk visszafelé a templom déli oldalán. Szinte elképzelhetetlen volt a barokk korban templom Szt. Anna oltára nélkül. A szent nagyszülőt, Szűz Mária édesanyját, a házasságra készülő leányok és egyúttal a családok kedves pártfogóját ebben a korban szerfölött tisztelték. Az oltár oromzatán Szt. Vendelnek, a 6. században élt remetének, a pásztorok és földművesek védőszentjének képe arról árulkodik, hogy a templom építése és ékesítése idején Óbuda lakóinak zöme földműves volt. A képtől jobbra Cortonai Szt. Margit, balra Siennai Szt. Katalin szobra látható. Az eredetileg fehérre festett szobrokat még a 18. században festették színesre. Szt. Margit pártfogója lehet a nyughatatlan vérű leányoknak. Ő maga 17 évesen elszökött egy ifjúval nem kis szomorúságot okozva szüleinek. Amikor hamarosan meghalt az ifjú, őszinte bűnbánatot tartott, belépett a ferences harmadrendbe, kórházat alapított és szentként halt meg 1291-ben. Védőszentjüknek tekintik azok is, akik egyházilag nem rendezhető házasságban élnek, de őszinte vágyuk, hogy Isten országát el ne veszítsék. - Siennai Szt. Katalin a nagycsaládosok védőszentje, hiszen ő egy sienai kelmefestő 25. gyermeke volt. Szent Domonkos rendjének harmadrendi tagja lett, betegeket ápolt, számtalan bölcs levelet írt fejedelmeknek, püspököknek, sőt ő vette rá XI. Gergely pápát, hogy Avignonból visszatérjen Rómába. A század elején erre az oltárra került Páduai Szt. Antal szobra is.

A déli oldalkapu felett egy országunkban egyedülálló kép, Szent Ivónak, a jogtudósnak képe. Jogászból lett pap, aki a szegények és bajbajutottak védelmezője volt. Ez a kép is a kiscelli trinitárius kolostorból került a templomba.

A szószék melletti mellékoltár a „Maria hilf”, a segítő Mária oltára. Bajor földről származó, Passaui mintájú Mária ábrázolás, melyet sokat találunk Ausztria területén. A németajkú ősök hozták magukkal. Mielőtt a Kiscelli oltár ide került volna, ez volt a templom Mária-oltára. Az oromzaton egy másik stílusú Mária kép, a Boleszlávi Mária, szláv eredetű ábrázolási forma. Az oltár két szentje szintén kedvelt osztrák-bajor szentek: Szent Flórián, aki a tüzektől védelmező, Nepomuki Szt. János az árvizektől oltalmazó védőszent. E szobrok a múlt század végén kerültek a templomba. A Jézus Szíve szobor a század eleji Jézus-szíve kultusz fellendülésével került az oltárkereszt helyére.

A keresztúti stációk tiroli faragványok. Kedves, bensőséges ábrázolások. A falon az apostolok csodálatos barokk szobrai láthatók. Ezek ugyancsak Bebo Károly alkotásai, 1752-ben készültek el.

Kívülről megszemlélve az arányos templomot, fenn a torony mellett meglátják Péter és Pál két kőszobrát, melyeket megviselt ugyan az időjárás, de fentről vigyázzák a templomot. Lejjebb balról szent Sebestyén, a keresztény ókor vértanúja, jobbról szent Rókus, lábánál a sebeit nyaldosó kutyával, védelmezi a betegeket. Középütt pedig - ugyancsak egyedülállóan az országban, - Szent Rozália, a barlangban meghúzódó remetenő oltalmaz a földrengés veszedelmétől. A tér elején ismét találkozhatnak Szt. Flóriánnal és Nepomuki Szt. Jánossal.

A közvetlen közelben lévő Óbudai Egyetem (rövidítve OE) 2010-től egyetemi rangot nyert. Elődje a 2000-ben három főiskola (Bánki Donát Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és Könnyűipai Műszaki Főiskola) összevonásával létrejött Budapesti Műszaki Főiskola volt, mely intézmény nem jogutódja a Zsigmond által megalapított Óbudai Egyetemnek.

Az egymásra épülő képzési szintekről kikerülő hallgatók nemzetközileg elismert mérnöki oklevelet kapnak. Az oktatók körében a tudományos fokozattal rendelkezők aránya 12%, egyetemi doktori címmel 40%-uk rendelkezik. Az OE széles körű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, szakmai gyakorlatra, részképzésre évente több mint száz hallgató utazhat európai és tengerentúli felsőfokú intézményekbe.

Budán az 1370-es évek végétől Nagy Lajos király nagyszabású palotaépítkezésekbe kezdett, amelyet Zsigmond még nagyobb léptékben kibővített, majd 1408-ban végleg Budára költöztette udvarát. Az ország központjában megalapította az első fővárosi egyetemet. Az uralkodó kérésére IX. Bonifác pápa 1395. október 6-án kiadta az óbudai egyetem első alapítólevelét. A pápa teljes, négy fakultásból álló egyetem létesítésére adott engedélyt. Vezetője Órévi Lukács (budai prépost, majd csanádi püspök) lett. Az új egyetemen az összes – teológiai, kánonjogi, orvosi, valamint szabad művészetek - fakultáson megindult a tanítás. Szoros kapcsolatban állt az új intézmény a bécsi egyetemmel, ars-fakultásán bécsi magisterek is tanítottak, viszont óbudai bakkalaureusokról tudunk, akik a bécsi egyetemen adtak elő.

1402-ben Budán a városigazgatás demokratizálását célzó társadalmi mozgalom bontakozott ki. A fővárosi felkelésbe az egyetem vezetői is belekeveredhettek, s Zsigmond 1403-ban feltehetőleg bezáratta az egyetemet, amelyet hét év múlva indított újra. XXIII. János pápa 1410. augusztus 1-jén írta alá bulláját az óbudai egyetem újraalapításáról. A négy klasszikus fakultású egyetem megkapta mindazon kiváltságokat, amelyeket a nagy európai egyetemek élveztek. A kor kiemekedő jelentőségű eseményén, a nyugati egyházszakadást megszüntető (1414 és 1418 között ülésező) konstanzi zsinaton a rangos egyetemek képviselői is megjelentek, és – Ulrich Richental korabeli krónikája szerint - köztük az óbudai egyetem 7 tanárával képviseltette magát.

A Goldberger gyár és a könnyűipar Óbudán

A Goldberger család egyszerű kékfestő műhelyből világhírű, innovativ gyárat, az egész világon ismert, komoly exportra képes termelőkapacitást és kereskedelmi létesítményeket hozott létre, mely a rendszerváltás során gyakorlatilag megsemmisült. A Goldberger épületek szintén a közelben vannak.

A bevándorolt és Óbudán letelepedett Goldberg-ős ( lsd. Aranyhegy) 1755-ben már itt született fia, Goldberg (később Goldberger) Ferenc 1785-ben a mai Lajos utcában kékfestő üzemet alapított. A népszerűvé vált termelés lehetővé tette Pesten raktár és üzlet, majd 1800-tól nagykereskedés fenntartását. A folyamatos fejlődés a családi lakóház és műhely melletti terjeszkedést is lehetővé tette.

A gyár termelésének csúcsát a negyedik generációs Goldberger Leó (1878-1945) vezetése alatt érte el. Az I. világháborús nyersanyag-ellátási gondok miatt az eredetileg szövetkikészítéssel és -nyomással foglalkozó gyár mellett saját fonó- és szövőgyárat alapított (Kelenföldön 1923-ban szövödét, majd 1927-ben fonodát). Goldberger Leó a mauthauseni koncentrációs táborban hunyt el.

A vállalatot 1948-ban Goldberger Textilművek és Kereskedelmi Rt. néven államosították, majd 1949-ben nemzeti vállalattá alakult, amibe néhány más textilgyárat is beolvasztottak. 1949–1950-ben az óbudai gyárból létrehozták a Goldberger Textilnyomó és Kikészítő Nemzeti Vállalatot (a kelenföldiből a Kelenföldi Textilkombinát Nemzeti Vállalatot), majd 1963-ban a BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalatot ("Panyova"), amelynek központja a volt Goldberger-gyár maradt. 1989-ben azonban a BUDAPRINT tönkrement, ellene és benne a korábban már részvénytársasággá alakított BUDAPRINT Goldberger Textilművek Rt. ellen felszámolási eljárás indult, ami 1997-ben fejeződött be. Ezzel a több mint 200 éves cég megszűnt. A gyárat pénz hiányában már Goldberger Friderika sem tudta megmenteni.

Városrendezési tanulmányterv készült a műemléki épületek megtartásával a terület felhasználására. Luxus lakópark épült a korábbi raktárépület impozáns homlokzatának megtartásával a Nagyszombat utcában a szemközti oldalon.

A magyarországi textil- és konfekcióipar tárgyi és írásos emlékeit őrző múzeum az óbudai Goldberger-gyár eredeti, barokk műemlék épületeiben (Lajos u. 136-138.) 1999-től működik.

A közelben több hangulatos vendéglő, sportlétesítmény, színház és koncertterem működik. Érdemes meglátogatni a Kéhli Vendéglőt, a Pastrami Éttermet (élőzene, változatos előadókkal), Rozmaring Vendéglőt a dunaparton. Az Óbudai Kultúrális Központ, Kobuci Kert, Óbudai Társaskör , Kiscelli Kastély kínál nívós színházi és koncertprogramokat.